CSOMÓELMÉLET |
Bevezető |
A csomóelmélet az algebrai topológia egyik ága, ahol megtudhatjuk, hogy mit is rejt ez a probléma és hogy hogyan helyezi át az egyik topologikus teret a másikba. A legegyszerűbb formája a csomóelméletnek magába foglalja a kör három dimenzióba való helyezését. Ez a leírás egy csomót határoz meg, mint egy lineáris görbe a 3D-s Euklideszi térben. Két vagy több csomó együtt a lánc. Így tehát a matematikai csomók egy kissé különböznek a csomók általános fogalmától. A csomóelmélet tanulmányozásánál mindig figyelembe kell venni a zárt hurkok létezését is. A csomókat magasabb dimenziókban is vizsgálják. A matematikusok fantáziáját már régen megragadták a varázslatos csomók. Amikor kezdetben elkezdtek velük foglalkozni, még nem gondolták, hogy olyan praktikus haszna lesz a csomóknak a tudományban, mint amilyen gyakorlati haszna van a matrózok, bűvészek vagy a hegymászók számára. Mára azonban kiderült, hogy a csomóelméletnek jelentős és széleskörű alkalmazása nyílik a részecskefizikában, a statisztikus mechanika egyes területein, sőt, még a molekuláris biológiában is. A legegyszerűbb csomó a lóhere, aminek bal és jobb formáját is ismerjük. |